II. Országos Cserkész Mesemondó Verseny

„Ha elmerülsz a mese mondanivalójában, a mese mély, csendes tóvá válik, amely először a saját képét tükrözi vissza; de mögötte hamarosan felfedezhetjük, hogyan érjük el a békét magunkban és a világban, amely a küzdelmeink jutalma.”

Így szólt a 2010. november 5-7-én megrendezett II. Országos Cserkész Mesemondó és Színjátszó Verseny mottója. Tapasztalataink alapján azonban, elmerülni a mese mondanivalójában, meseország lakosává válni, nem is olyan egyszerű, hiszen ahhoz szükséges a megfelelő hangulat, előkészületek, és ami talán a legfontosabb: egy jól elmondott mese. Azonban mindezek mellett is nyugodtan merem állítani, hogy az elmúlt hétvégén a Kolozsvár melletti Györgyfalván (Meseországban) megtörtént a csoda, az ott jelenlevők mind otthonra leltek Meseországban.
A rendezvényre az első bátor jelentkezők már pénteken megérkeztek. Miután a királyi konyhának köszönhetően jól megvacsoráztak és lepakolták batyuikat, igazi királyi néptáncoktatáson vehettek részt Ági és Boti (az Ördögtérgye táncosai) vezetésével. Miután a résztvevők elsajátították a mezőségi táncok fortélyait, elvonultak lakosztályukba és belestek álomországba…
Szombat reggel immár teljes létszámmal sor került az ünnepi megnyitóra, melynek keretén belül Meseország királya köszöntötte a résztvevőket és mindenkinek sok sikert kívánt a próbákhoz, valamint azt is kihirdette, hogy annak adja fele királyságát és a Nagy Mesekönyvet, aki a legügyesebb lesz a nap folyamán.
A legfőbb próba maga a mesemondás volt. 15 versenyző (Kalotaszentkirályról, Nagyenyedről, Magyarlapádról, Csíkszeredáról, Szilágycsehből illetve Kolozsvárról) próbálta ki tehetségét, és vezetett bennünket a mesék birodalmának kalandos és csodákkal teli útjain. A különböző tájegységeket jelző népviseletek szintén a hangulat megteremtésében játszottak nagyon fontos szerepet. Néha azonban, amikor lankadni kezdett a figyelem, a bohócok szórakoztatták a nagyközönséget különböző játékokkal, amelyek során hol az énekektől, hol pedig a nevetéstől csengett a terem.
A zsűri (Kovács Borbáth Katalin, Raff László, Borbándi András, Antal Enikő) a versenyzőket több szempont alapján értékelte: figyelembe vette a nyelvhelyességet, hanghordozást, folyékonyságot és a mesélés módját. Miután mindenki elmondta a meséjét, amellyel készült, az Őrsi Színjátszó Versenyre került sor, amely keretén belül két mesejelenetnek lehettünk nemcsak nézői, hanem élvezői is, hiszen mindkét csapat kitett magáért.
Mindez azonban a próbáknak csak az első része volt: ebéd után következett az akadálypálya, vagyis a Meseországi botladozó, amely Meseország legváltozatosabb pontjain haladt keresztül, és a versenyzők lábait és agytekervényeit is alaposan megmozgatta. A kis botladozók többek között a kiskakas fél krajcárját keresgélték, János vitéz kardját készítették el, aranyhalat fogtak ki, és ráadásul még zsíros kenyeret is ehettek, hogy erőt gyűjtsenek.
A vacsora utáni esti program néhány jelenet bemutatásával kezdődött: a csoportoknak a versenyen elhangzott meséket kellett előadniuk. Ezt követte a zsűri kiértékelése Raff László (Laci bá) szamosújvári öregcserkész tolmácsolásában, majd sor került a várva várt díjkiosztásra. Az első kategóriából (1-4. osztály) a következő bátor jelentkezők részesültek elismerésben: I. díj: Kónya Csenge (Nagyenyed), II.díj: Szász Zsiga Nikolett (Kalotaszentkirály), III. díj: Péter Bianka (Kalotaszentkirály), valamint különdíjban részesült Köble Emese (Magyarlapád). A második kategória (5-8. osztály) nyertesei: I. díj: Katona Áron (Kolozsvár), II. díj: Borbándi Zsuzsánna (Magyarlapád), III díj: Székely Bányai Adrienn (Magyarlapád), valamint két különdíjasunk volt: Monár Tímea (Csíkszereda) és Szilágyi Székely Zsuzsa (Magyarlapád). A harmadik kategóriában(9-12. osztály) egyetlen bátor jelentkezőnk volt, aki elnyerte a zsűri elismerését és különdíjban részesült: János Zsuzsanna-Nagyenyedről. A díjak és az oklevelek kiosztása után pedig, az est fénypontjaként a király kihirdette döntését a méltó utód felől, így a királyságának felét és a Nagy Mesekönyvet Katona Áron vehette át. A királyi palást,a korona és a Meskönyv fényében, mindenkit megható büszkeség sugárzott az „utód” arcáról. Ezzel azonban még mindig nem volt vége a napnak. Mivel a kis meseországi barangolók még rendelkeztek némi tartalék energiával, a király megengedte nekik, hogy vidám zene melett ünnepelhessenek a nagyteremben.
Vasárnap reggel a zászlólevonáson való részvétel és a tájház megtekintése után a kis csapat istentiszteleten vett részt a helyi református templomban, ahol az Antal Csaba helyi lelkipásztor igehirdetése után Raff Laci bá röviden elmondta, hogy kik is vagyunk és mit jelent cserkésznek lenni, valamint azt, hogy mi történt a hétvége folyamán Györgyfalván.
Istentisztelet után lassanként megapadt a mesemondósok csapata, és délutánra már üresen állt a – még pár órával azelőtt feldíszített – nagyterem.
Ezúton is szeretnénk megköszönni a fáradságot mindazoknak, akik megrendezték ezt a versenyt, vagy a legkisebb dologgal is hozzájárultak a megvalósulásához. Külön köszönet mindazoknak, akik anyagilag segítették a szervezést, és természetesen mindazoknak, akik eljöttek Meseországba és elvezettek minket a mesék csodálatos birodalmának útvesztőin.
Ne feledjétek: Meseország jövőre is vár titeket!
Gábora Enikő
rajvezető
Antla Enikő
rajvezető