Kevesen tudják, hogy parókiánknak (Kolozsvár-Belvárosi Református Egyházközség) cserkészcsapata is van. Pedig a kolozsvári 03. sz. Apáczai Csere János cserkészcsapat egyik háttér-szervezete épp a gyülekezet.

A csapat még 1990 elején alakult, az országban másodiknak, három nappal a székelyudvarhelyi után, Kovács Nemere vezetése alatt. Az ő, Demeter Zsuzsa angol és Makkai Anna francia szakos tanárkollégáktól szervezte próbaőrs szemléltette Gyergyószárhegyen, a Romániai Magyar Cserkészszövetség alakuló gyűlésén, hogy milyen is a romániai magyar cserkész. Ugyanitt Kovács Lajost főtitkárrá, Demeter Zsuzsát külügyi megbízottnak, Kovács Nemerét pedig nevelési alelnökké választották.

Itt a helye, hogy azok kedvéért, akik csak az elmúlt rendszer hazugságait ismerték erről a mozgalomról, elmondjuk, amit tudni kell a cserkészetről.

Alapítója lord Robert Baden-Powell, korábban magas rangú angol katonatiszt, akit indiai, majd dél-afrikai csapattiszti szolgálatról angliai vezérkari beosztásba való kerülésekor megdöbbentett, majd tettekre késztetett az a különbség, amely a tőle ismert, gyarmati nevelésű angol fiúk és a XX. század elejének Angliájában a jóformán csak az utca vagy a bentlakásos iskola nevelte gyermekei között volt.

Kiváló pedagógusok már a XX. század elején látták a megoldást: javaslatuk szerint olyan körülményeket teremtve, amelyek között a fiatalok szórakozva, játszva, de megismernék a felnőtt társadalom valódi az ifjúság előtt nem mindig nyilvánvaló gondjait, gyakorlópálya születhetne, amelyen haladva az ifjú könnyebben élné át a gyermekkor és a felnőtt kor közötti viharos éveket.

Byron W. Forbush tiszteletes Artúr király lovagjai néven szervezett ifjúsági csoportjai az amerikai társadalom durvaságát, közönyét vették célba, a lovagiasságot állítva eszmerendszerük közepébe, a becsületességet, a nőkkel szembeni udvariasságot, a gyengék, a szenvedők, a rászorulók segítését fogalmazva meg alaptörvényként.

Thomas Chew az amerikai diákegyesületek szövetségének megteremtője összefogta az Egyesült Államok iskoláiban tevékenykedő diákszövetségeket a The Federated Boy’s Clubs of America keretei közé, erőt adva az addig informális, széttagolt, legfeljebb helyi cselekvésre képes csoportosulásoknak, szövetségi státuszt szerezve a diákmozgalomnak.

Az YMCA, illetve az YWCA, a vallásos legény-, illetve lányszövetségek, illetve a hasonló, egyházi irányítás alatt levő szervezetek szintén megpróbálták – s nem is kis sikerrel – megszervezni, irányítani mindenekelőtt a fiatalok szabadidős tevékenységét, ez azonban nem hozott maradéktalan sikert, talán azért, mert a hitéletre túlkoncentráló szervezetek voltak, amelyek nem elégítették ki a fiatalok más irányú szükségleteit.

Daniel Carter Beard, a The Boy Pioneers – az Úttörő fiúk – szervezet megteremtője az ellenkező végletbe csapott át, amikor a hajdani Vadnyugat romantikájának felelevenítésével teremtett ugyan vonzó külsőségeket, ám minden jellemnevelő programja ellenére se sikerült méltó erkölcsi nevelői tartalommal telítenie mozgalmát.
Ernest Thompson-Seton a The Woodcraft Indians, az Indián vadászok gyermekszervezetének megalkotásakor az indián romantikát tette gyakorlópályává. Ennek keretei Amerika őslakói életének máig ható külsőségei, tartalma az indián életforma, amelyet ez idő tájt már valójában csak az alapító connecticuti birtokán szervezett eszményi indiántáborban élhetett valaki. Az ettől függetlenül sikeres mozgalom igazi gondja azonban ugyanaz volt, mint a Beard szervezte úttörősdinek, hiányzott a mély erkölcsi tartalma.

És ez volt lord Baden-Powell, Bi-Pi ötletében a nagyszerű, hiszen a cserkészet egyesítette magában a romantikus külsőségeket, a táborozást, az egyenruhát, feszes magatartást a mély erkölcsi tartalommal és a célirányossággal. Ez máig a cserkészet igazi megtartója, éltetője, hiszen az említett mozgalmak és későbbi utódaik léteznek, elvétve még hatnak is, ám csak alkalomszerűen, helyenként, míg a cserkészet világmozgalom negyedmilliárd eddigi taggal, huszonöt millió mai cserkésszel.

Mielőtt azonban erről szólnánk, hadd mondjunk el még valamit: a cserkészet ellenfelei – közöttük hazai ”szakemberek” is – Bi-Pi hajdani katonatiszt voltára emlékezve, valamiféle paramilitáris lólábat keresnek állandóan a cserkészegyenruha alatt. A cserkészet nem volt katonai szervezkedés, a kor Angliájában ezt a szerepet az a Boy’s Brigade töltötte be. Ha a román cserkészet megalakulásánál katonák is bábáskodtak, a magyar cserkészetet Králik László nagybecskereki tanár, Szilassy Aladár orvos, Megyercsy Béla lelkész, Vizsoly Ákos földbirtokos, Radványi Kálmán újságíró, Sík Sándor szerzetestanár, Izsóf Alajos római katolikus pap alapították. A Román Cserkészszövetséget 1937 végén azért tiltották be, mert nem volt eléggé katonás, eléggé nemzeti, eléggé politikus, túl közel állt a háborúért nem lelkesedő körökhöz. Helyét az a Straja Ţării, tehát Országőr egységes katonai előképző szervezet vette át, amelynek magyar megfelelője, a levente-intézmény a magyar cserkészszövetség legnagyobb ellenfele volt. A cserkészet katonai, paramilitáris jellegéről ennyi is elég.

Volt viszont a cserkészetnek egy, a kommunista ideológiával átitatott féltestvére, az úttörő, nálunk pionír mozgalom. Az Orosz Birodalomban az első világháború előtt éppúgy létezett a cserkészet, mint Európa többi államában. Az októberi kommunista forradalom a felnőttek mellett a gyermekeket is szembefordította egymással. Lenin 1919. május 25-én mondott először beszédet az Ifjú Kommunisták Csapata előtt, 1920-ban létrejött az Ifjú Kommunista nevű országos szervezet, amely egy évvel később már a Szpartak, majd 1922. május 19-től az úttörő, pionír nevet viselte. Közben a cserkészetet természetesen betiltották. Arról viszont nem feledkeztek meg, hogy nevelési alapelveit, szervezési kereteit, gyakorlati pedagógiai megoldásait jóformán változtatás nélkül átvegyék, ideológiáját és jelképeit természetesen a kommunista párt ideológiájával és szimbolisztikájával felcserélve. Az európai országok közül Ausztriában és Belgiumban 1946, Bulgáriában 1944, Csehszlovákiában 1949, Finnországban és Franciaországban 1945, Jugoszláviában 1941, Lengyelországban 1944, Magyarországon 1945, a volt Kelet-Németországban 1948, Olaszországban 1944, Romániában 1949, Svájcban 1945 volt az úttörő szövetségek működése kezdetének éve.

A nyugati államokban, ott, ahol versenyhelyzet volt a gyemekszervezetek között, hamar kifulladt, zsebszervezetté vált az úttörősödés, pionírkodás. A magukat szocialista országnak nevező, egypártrendszerű, totalitárius államokban viszont egész azok bukásáig fennmaradtak a tömegszervezetként tevékenykedő kommunista gyermekszervezetek. Ma a cserkészet „önkéntes, nem politikai, iskolán kívüli nevelő mozgalom fiatalok számára, amely mindenki előtt nyitott (…) összhangban az alapító által megfogalmazott céllal, elvekkel és módszerrel”

Visszatérve most az Apáczai Csere János cserkészcsapatra, ez a hasonló nevű középiskola mellett működik. 1999-től László András fizikus, vállalkozó – irányítja, 12 év alatt 22 őrsvezető, 3 segédtiszt, 4 cserkésztiszt nőtt ki a csapatból. Ez a csapat adja a kerület őrsvezetőképzésért felelős cserkésztisztjét. Évente megszervezték nyári nagytáborukat, portyáikat – háromnapos gyalogtúráikat Kalotaszegre, Berethalomra, Székelyderzsre, a Szilágyságba, a Székelyföldre stb. -, ott voltak a dési, zilahi, egész sor kolozsvári cserkészcsapat alakulásánál. Igen, és az Apáczai Csere János cserkészcsapat próbákra való felkészítőiből írta meg a régi csapatparancsnok az RMCSSZ négy próbakönyvét, Marchis Julianna fiatal cserkésztiszt pedig az őrsvezetői táborok Velemjáróit.

Persze ehhez nem fölösleges tudni, hogy a cserkészetet a Tíz Törvény vezérli. Ezek a következők

1. A cserkész egyeneslelkű és feltétlenül igazat mond
2. A cserkész híven teljesíti kötelességeit Istennel, Hazájával és embertársaival szemben.
3. A cserkész ahol tud, segít.
4. A cserkész minden cserkészt testvérének tekint.
5. A cserkész másokkal szemben gyöngéd, magával szemben szigorú.
6. A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket.
7. A cserkész feljebbvalóinak jólélekkel és készségesen engedelmeskedik.
8. A cserkész vidám és meggondolt.
9. A cserkész takarékos.
10. A cserkész testben és lélekben tiszta

A cserkészjelölt leteszi az újoncpróbát, a cserkész a három cserkészpróbát, minden vezető – a gyermekvezető is – tanfolyamot végez, s a 14. életévét betöltött cserkész sem marad egyedül, tanul és vagy őrsvezető lesz, vagy rover, ifjúcserkész, aki karitációra, művelődési vagy sportirányításra szakosodik. Az igények tehát nagyon magasak, nem véletlen, hogy a csapat volt tagjai szépreményű, egyetemet végzett, doktori dolgozatukat író, autóra, sőt repülőre érvényes jogosítvánnyal rendelkező fiatal szakemberek. És a felnőttnek, akár a nyugdíjasnak is megvan a helye a szervezeten belül. Öregcserkész csapat, cserkészcsapatokban működő öregcserkész rajok tesznek arról, hogy senki ne érezze magát fölöslegesnek. Az más kérdés, hogy így a vallásos, művelt, gondolkodó – tehát nehezen uralható – réteg gyarapszik. De végtére is ez a cserkészet célja: az elitképzés, az, hogy már az iskolapadból ismerjék egymást a társadalom majdani hangadói!

(K.N.)